|
Ahhoz, hogy munkánk áttekinthető
legyen, megpróbáltunk egy egységes kódolási rendszert kidolgozni, mely
figyelembe veszi az előbb ismertetett szempontokat. Minden egyes
felvétel kap egy egyedi azonosítót, amely szerint a típusokon valamint
a földrajzi szemponton belül elfoglalt helye egyértelműen azonosítható.
Ez a kód betűkből és számokból áll. A betűk – 2 vagy 3 – a földrajzi
helyre utalnak a szerző által használthoz hasonló módon. A betűk után
lévő első szám a felvétel típusára utal, a következő rendszer szerint: |
|
Read more...
|
|
|
A másolatok esetében kissé más a helyzet, mint az üvegek és filmek esetében. Az eddigiekben megismert területi felosztás nem annyira egyértelmű. A másolatok jellegéből adódóan, sokszor nehéz eldönteni, hogy egy bizonyos felvétel milyen csoportba tartozzon. Vannak felvételek, amelyek például “Kolozsvár” csoportba vannak sorolva, de ugyanakkor van külön “Erdély” csoport is. Ugyanez előfordul Magyarországgal és Európával is. Vannak térképekről készült másolatok, néhány közülük valamilyen területhez van sorolva, de vannak, amelyek egy különálló “Térképek negativusai” nevű csoportba kerülnek. Sajnos a felvételek számozása sem egyértelmű. Nem lehet azonosítani egy területen belüli sorszámozást. Nagyon sok – több száz – felvétel van, amelyen csak cím szerepel, de nincs semmilyen csoportba sorolva és meg sincs számozva. Ezeket a címük alapján próbáltuk besorolni egy bizonyos csoportba, de így is maradt néhány, amelyet nem tudtunk egyértelműen azonosítani, így ezek az “egyéb” nevű csoportot képezik. Mindezek miatt nehéz egy egységes kódolási rendszert kidolgozni. Szerencsére a már említett ’60-as évek elején történt “újraszámozás” minden felvételen megtalálható, így a legcélszerűbb megoldásnak tűnik ezeknek a számoknak kódként való felhasználása. |
|
Read more...
|
|
|
A filmek esetében egyszerűbb a helyzet, legalábbis technikai szempontból. A felvételek azonos méretűek, 9*12 cm-esek és a manapság is ismert műanyag hordozórétegű nyersanyagra készültek. Mindegyikük negatív, de nehéz megállapítani, hogy eredetiek vagy másolatok. Ami a területi eloszlásukat illeti, megfigyelhető, hogy kevesebb vármegyéről illetve országról készültek de adott esetben, nagyobb számban. Azt is érdekes megfigyelni, hogy a Történelmi Magyarország területéről készült felvételek szinte kizárólag a mai Erdély területéről készültek, kevesebb köztük a mai Magyarországot ábrázoló felvétel. Feltételezhető, hogy mivel ezek könnyebben szállítható anyagok, sikerült őket a szerzőnek kimenekítenie kényszerű távozásakor. Ugyankkor az is megfigyelhető, hogy sokkal hiányosabbak a sorozatok, összességében, a már említett gondolatmenet szerint a filmek 81%-a van meg. A lenti táblázatban foglaltuk össze a filmek területi eloszlását és darabszámát. |
|
Read more...
|
|
|
Az osztályozás során általunk létrehozott “üvegek” nevű nagy csoport igen változatos. Technikailag többféle felvétel sorolható ide. Legtöbb a 13*18 cm-es negatív. Ezek feltételezhetően eredeti felvételek. Ugyanilyen méretben találunk pozitív felvételeket is, amelyek negatívokról készültek, nagy valószínűséggel kontaktmásolatok. Ezeket Cholnoky “diapozitívusz”-ként említi. Külön csoportot képeznek a 9*18 cm-es üvegnegatívra készült úgynevezett panoráma felvételek és az azonos méretű üvegre készült sztereo felvételek. Az alábbi képen láthatunk egy teljes panoráma felvételt. |
|
Read more...
|
|
|
