A magyar nyelvű földrajz tanítás nagy hagyományokkal rendelkezik Kolozsváron. Az első Földrajz Tanszék 1874-ben alakult meg, a Ferenc József Tudományegyetem keretében, öt évvel az első budapesti tanszék megalakulása után. Az első tanszékvezető Terner Adolf volt, őt követte 1905-ben Cholnoky Jenő, akit a magyar tudományos földrajz egyik megalapítójának tartanak. Cholnoky 1919-ben távozott Kolozsvárról, az egyetem románosítását követően. A magyar nyelvű geográfus képzés 1940-ben indult be újból, jeles oktatók vezetésével: Prinz Gyula, Hantos Gyula, Teleki Géza, Tulogdi János, Incze Andor. Az utóbbi két oktató az 1945-ben alakult Bolyai Egyetemen játszott meghatározó szerepet, Molnár Jenő és Tövissi József mellett.

A Babeş és a Bolyai egyetemek 1959-ben véghezvitt egyesítését követően a Magyar Tagozat elsorvadt, a magyar diákok száma erősen visszaesett, illetve az oktatói kar 1990-re egy személyre csökkent. Az utóbbi periódusban egyedülálló szerepet játszott Ujvári József, aki egyetlen magyar doktorátusvezetője volt a földrajz tanszéknek.

A „Babes-Bolyai” Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának Magyar Tagozata 1993-ban indult újra, amikor külön beiskolázási helyeket különítettek el azon diákok számára, akik magyar nyelven kívántak tanulni. Ezt követően a diákok száma folyamatosan emelkedett, párhuzamosan kialakult az oktatói testület is. 1995-től a Magyar Tagozat két helyen működik, Kolozsvár mellett a gyergyószentmiklósi főiskolán is. Ez az intézmény eleinte főiskolai képzést nyújtott, de a 2005/2006 tanévtől kezdve – amikor egyetemünkön beindult az úgynevezett „Bolognai rendszer” – Kolozsvárral egyenrangú intézménnyé vált.

Jelenleg a Magyar Tagozaton, összesen több mint 600 diák tanul. A főállású oktatók száma a két helyszínen összesen 17. Az oktatás három lépcsős: alapképzési szinten három szakon – földrajz, területfejlesztés és turizmusföldrajz – indul első évfolyamon magyar nyelvű oktatás. Magiszteri szinten egy magyar nyelvű program működik Turizmus és területi fejlődés címmel. A doktori iskola keretében doktorátus vezetői joggal rendelkezik dr. Benedek József egyetemi tanár.

A már említett „Bolognai rendszerben” – amely 3 éves alapképzést biztosít – a hallgatók három alapszakon tanulhatnak magyarul: a Földrajz és Területfejlesztés szakon (Kolozsváron) és a Turizmusföldrajz szakon (Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson). A földrajz szak tanárképző jellegű, de a tanári pályán kívül a geográfus végzettség (egyetemi oklevél) számos elhelyezkedési lehetőséget nyújt mind az állami, mind a magánszektorban működő vállalatoknál és intézményeknél, olyan szakterületeken mint környezetvédelem, vízügy és meteorológia. A területfejlesztés szak végzősei a területfejlesztés, városrendezés, térképészet területén találnak munkavállalási lehetőségeteket úgy az állami mint a a magánszférában is. A turizmus földrajz szakon a turizmus (idegenforgalom) területére irányuló szakember képzés folyik. Gyakorlatilag az utóbbi két szak is mindenki számára lehetőséget nyújt a pedagógiai modulok felvételére és tanári képesítés szerzésére, de nem kötelező jelleggel.

A földrajz szak immár tizenkilencedik éve működik magyar nyelven is, igen jó eredménnyel, a turizmus földrajz szak pedig 2005-ben indult, legnépszerűbb és legkeresettebb szakunk. Ez utóbbi szakon a turizmus földrajz szaktantárgyak egy közgazdasági modullal (menedzsment, marketing, turizmus gazdaságtana, kommunikáció, turisztikai szolgáltatások) illetve egy vegyes modullal (statisztika, műépítészet, kultúra és civilizáció, etnográfia, idegen nyelvek) egészül ki. A területfejlesztés szak 2008-ban indult magyar nyelven, az egyetlen magyar nyelven működő szak Romániában.

A 2012-2013 tanév a huszadik magyar nyelvű évfolyam indulását jelenti, immár a Magyar Földrajzi Intézet felügyelete alatt.