A magyar nyelvű földrajz tanítás nagy hagyományokkal rendelkezik
Kolozsváron. Az első Földrajz Tanszék 1874-ben alakult meg, a Ferenc József Tudományegyetem keretében, öt
évvel az első budapesti tanszék megalakulása után. Az első tanszékvezető Terner
Adolf volt, őt követte 1905-ben Cholnoky Jenő, akit a
magyar tudományos földrajz egyik megalapítójának tartanak. Cholnoky 1919-ben
távozott Kolozsvárról, az egyetem románosítását követően. A magyar nyelvű
geográfus képzés 1940-ben indult be újból, jeles oktatók vezetésével: Prinz
Gyula, Hantos Gyula, Teleki Géza, Tulogdi János, Incze Andor. Az utóbbi két
oktató az 1945-ben alakult Bolyai Egyetemen játszott meghatározó szerepet, Molnár
Jenő és Tövissi József mellett.
A Babeş és a Bolyai egyetemek 1959-ben véghezvitt egyesítését követően a
Magyar Tagozat elsorvadt, a magyar diákok száma erősen visszaesett, illetve az
oktatói kar 1990-re egy személyre csökkent. Az utóbbi periódusban egyedülálló
szerepet játszott Ujvári József, aki egyetlen magyar
doktorátusvezetője volt a földrajz tanszéknek.
A „Babes-Bolyai” Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának Magyar Tagozata
1993-ban indult újra, amikor külön beiskolázási helyeket különítettek el azon
diákok számára, akik magyar nyelven kívántak tanulni. Ezt követően a diákok
száma folyamatosan emelkedett, párhuzamosan kialakult az oktatói testület is.
1995-től a Magyar Tagozat két helyen működik, Kolozsvár mellett a
gyergyószentmiklósi főiskolán is. Ez az intézmény eleinte főiskolai képzést
nyújtott, de a 2005/2006 tanévtől kezdve – amikor egyetemünkön beindult az
úgynevezett „Bolognai rendszer” – Kolozsvárral egyenrangú
intézménnyé vált.
Jelenleg a Magyar Tagozaton, összesen több mint 600
diák tanul. A főállású oktatók száma a két helyszínen összesen 17. Az oktatás
három lépcsős: alapképzési szinten három szakon – földrajz, területfejlesztés és turizmusföldrajz
– indul első évfolyamon magyar nyelvű oktatás. Magiszteri
szinten egy magyar nyelvű program működik Turizmus és területi fejlődés
címmel. A doktori iskola keretében doktorátus vezetői joggal
rendelkezik dr. Benedek József egyetemi tanár.
A már említett „Bolognai rendszerben” – amely 3 éves alapképzést biztosít –
a hallgatók három alapszakon tanulhatnak magyarul: a Földrajz és
Területfejlesztés szakon (Kolozsváron) és a Turizmusföldrajz
szakon (Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson). A földrajz szak tanárképző
jellegű, de a tanári pályán kívül a geográfus végzettség (egyetemi oklevél)
számos elhelyezkedési lehetőséget nyújt mind az állami, mind a magánszektorban
működő vállalatoknál és intézményeknél, olyan szakterületeken mint
környezetvédelem, vízügy és meteorológia. A területfejlesztés szak végzősei a
területfejlesztés, városrendezés, térképészet területén találnak munkavállalási
lehetőségeteket úgy az állami mint a a magánszférában is. A turizmus földrajz
szakon a turizmus (idegenforgalom) területére irányuló szakember képzés folyik.
Gyakorlatilag az utóbbi két szak is mindenki számára lehetőséget nyújt a
pedagógiai modulok felvételére és tanári képesítés szerzésére, de nem kötelező
jelleggel.
A földrajz szak immár tizenkilencedik
éve működik magyar nyelven is, igen jó eredménnyel, a turizmus földrajz szak
pedig 2005-ben indult, legnépszerűbb és legkeresettebb szakunk. Ez utóbbi
szakon a turizmus földrajz szaktantárgyak egy közgazdasági modullal
(menedzsment, marketing, turizmus gazdaságtana, kommunikáció, turisztikai
szolgáltatások) illetve egy vegyes modullal (statisztika, műépítészet, kultúra
és civilizáció, etnográfia, idegen nyelvek) egészül ki. A területfejlesztés
szak 2008-ban indult magyar nyelven, az egyetlen magyar nyelven működő szak
Romániában.
A 2012-2013 tanév a huszadik magyar nyelvű évfolyam indulását jelenti, immár a Magyar Földrajzi Intézet felügyelete alatt.
|